rss
Időkapszulát találtak a Budapesti Gazdasági Egyetem épületében

Időkapszulát találtak a Budapesti Gazdasági Egyetem épületében

Hogy nyomot hagyjanak az utókornak, egy 1934-es iskolai évköny lapjára előbb felírták a neveiket, majd a papírlapot befalazták a Budapesti Gazdasági Egyetem Markó utcai neoreneszánsz épületébe azok a kőművesek, akik 1959-ben az épület felújítását végezték. Az „időkapszula” idén nyáron, egy újabb felújítás során került elő, a BGE pedig Facebook-kampányt indított a mesteremberek felkutatására – sikerrel.

KULCSINFORMÁCIÓK

  • Markó utcai épületének felújítását végzi a Budapesti Gazdasági Egyetem. A kivitelezést végző szakemberek az egyik ablakkeret kiemelésekor figyeltek fel egy befalazott papírlapra.
  • A rendkívül jó állapotban fennmaradt, 1934-es évkönyvből származó lapra az épület 1959-es tatarozását végző kőművesek írták fel nevüket, emléket hagyva az utókornak.
  • A BGE Facebook-oldalán megosztotta az időkapszula történetét és kérte követőit, segítsék megtalálni a felújítást végző kőműveseket.
  • Egyikük rokonai jelentkeztek is. Először Zsebeházi Jenő unokája, majd az édesapja kézírását felismerő lánya vette fel a kapcsolatot az egyetemmel. Hamar kiderült, hogy a véletlenek összjátékának köszönhetően az unoka a BGE Külkereskedelmi Karán szerzett másoddiplomát, és jelenleg a Markó utcai épületben található BGE Nyelvvizsgaközpont munkáját is segíti.
  • A BGE továbbra is várja az időkapszulán szereplő kőművesek vagy rokonaik jelentkezését a kommunikacio@uni-bge.hu e-mail címen, valamint azokét, akik szívesen megosztanák az épület történetével kapcsolatos dokumentumaikat, relikviáikat, személyes történeteiket.

EREDETI SAJTÓKÖZLEMÉNY

Időkapszulát találtak a Budapesti Gazdasági Egyetem épületében

FOTÓK

A Zsebeházi Jenőt, illetve a Budapesti Gazdasági Egyetem Markó utcai épületét, valamint a Lotz-termet ábrázoló fotókért kérjük, kattintson az alábbi képekre:

Zsebeházi Jenő
BGE - Markó utcai épülete

BGE - Lotz-terem

IDÉZETEK

Zsebeházi Jenő lánya, felismerve édesapja kézírását elmondta:

Az épp Spanyolországban tartózkodó unokahúgom szólt, hogy nézzem meg a fenti címet. Fantasztikus érzés látni édesapám írását. Sajnos kicsit elkésett az »időkapszula«. Zsebeházi Jenő (1922-2013) az édesapám volt. Gyerekkoromban valószínű találkoztam, illetve hallottam Ruttner úrról és Szabó úrról. Ruttner úrral egy brigádban dolgoztak, és jó barátságban is voltak évekig édesapámék. A fizikai dolgozókat a brigádmozgalmon keresztül motiválták, jutalmazták. A Budapesti Magasépítő Vállalat után a Fővárosi 1.sz. Építőipari Vállalatnál, majd a Dömös Építőipari Szövetkezeti Vállalatnál dolgozott, ott már mint művezető. Sok budapesti középület és lakóépület felújításán dolgoztak. Amikor ő tanulta a szakmát és segédlevelet kapott, akkor egy kőművesnek az állványozástól a falazáson és a burkoláson túl még a finom munkákat, a gipszdíszítéseket is el kellett tudnia készítenie. Szerette a szakmáját, mindig fütyörészett munka közben. Imádta a focit, a Fradi volt az első. Jó ember volt. Szívünkben örök hálával őrizzük emlékét.

Dr. Dietz Ferenc, a Budapesti Gazdasági Egyetem kancellárja:

A Budapesti Gazdasági Egyetem – a 2016-2020-as Intézményfejlesztési Tervvel összhangban –  nagy hangsúlyt fektet a környezettudatos szemléletmód fejlesztésére. Ezt szolgálja Markó utcai épületünk energiahatékonyság-növelő felújítása is, amelynek eredményeként nem csak az épület üzemeltethető majd gazdaságosabban, de csökken a BGE ökológiai lábnyoma is. A fenntarthatóság szemlélete ugyanakkor a tudomány területén is megjelenik: digitális oktatási anyagaink fejlesztésével teszünk a papírfelhasználás csökkentéséért, valamint törekszünk a hallgatók és munkatársak zöld gondolkodásának és attitűdjének fejlesztésére is.

HÁTTÉRINFORMÁCIÓ:

A Budapesti Gazdasági egyetem Markó utcai épülete:

A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Markó utcai épülete már 1876-os átadásakor is iskolaépületként szolgált. A Kolbenheyer Ferenc által tervezett korszerű, már ekkor központi fűtéssel rendelkező épületben 14 osztályterem, 2 könyvtár, díszterem, imaterem, tornaterem, 3 gyűjteménytár, szertár és személyzeti lakások kaptak helyet. A neoreneszánsz főhomlokzaton a főbejárat fölött 4 gyerekalakot ábrázoló szobor állt (ezeket azóta eltulajdonították), melyek az olvasást, a füvészetet, az írást, valamint a rajzolást ábrázolták.

Elsőként a Katolikus Gimnázium költözhetett az épületbe, amit 1921-ben Klebelsberg Kuno kultuszminiszter kezdeményezésére az állam átvett; ezt követően Berzsenyi Dániel Gimnázium néven működött tovább. Az iskolát 1952-ben átköltöztették a XIII. kerületbe, helyére előbb a Kossuth Zsuzsa Gimnázium és Szakközépiskolát, majd 1987-ben az ELTE Tanárképző Főiskolai Karát költöztették. Az épület végül lelakva, nagyon rossz állapotban került 2002-ben a Budapesti Gazdasági Egyetem (akkor még Budapesti Gazdasági Főiskola) kezelésébe.

A BGE az eltelt időszak alatt jelentős mértékű épületrekonstrukciót hajtott végre, aminek keretében többek között a belső udvar átépítésével és üvegtetős lefedésével – a műemléki jellegű megkötések figyelembevételével – egy mintegy 300 fős többfunkciós nagyelőadót alakítottak ki. Idén nyáron pedig az épület energiahatékonyságot célzó felújítási munkáinak keretében sor kerül a nyílászárók cseréjére. A munkák közben került elő egy 1959-ből származó – 1934-es évkönyvdarabra írt – üzenet, amelyet az egyik ablaktok mellé falaztak be a felújítást végző kőművesek, megőrizve nevüket az utókornak.

A Lotz-terem:

A Markó utcai épületet korának legmodernebb színvonalán tervezték és kivitelezték, építésekor díszítésére is komoly hangsúlyt fektettek Díszterme festményeinek elkészítésével Trefort Ágoston kultuszminiszter felkérésére a kor két kiváló, sokat foglalkoztatott művészét, Lotz Károlyt és tanítványát, Than Mórt kérték fel, akik  viaszfestéses (tempera) technikával a klasszikus ókor kultúráját idéző impozáns faliképeket alkottak.

Lotz Károly és Than Mór a 19. századi akadémikus festészet kiemelkedő képviselői voltak. Festményeik több középület (pl. Országház, Opera, Keleti pályaudvar) falait díszítik, Lotz Károly pedig élete utolsó éveiben a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára is volt.

Az 1999-ben műemléki védettséget kapott épület dísztermét – a Kulturális Örökség Hivatalának felügyelete alatt – a BGE 2010-ben, a Képzőművészeti Egyetemmel együttműködve restauráltatta. Bár a terem keleti oldalán korábban két pannót is eltávolítottak, hogy helyükre színpadot építsenek, a BGE-nek sikerült a helyreállítási munkálatok során az eredeti állapotot visszaállíttatnia, és a két Lotz-képet (Pallasz Athéné, amint életre kelti Prométheusz szobrát; illetve Odüsszeiusz a phaiakok között) is visszaszereznie.

A terem festményeinek felületét 134 évnyi korom, por borította, hátsó oldaluk szintén szennyezett volt. A restaurálás során megtisztították a műalkotásokat, valamint eltávolították az elsárgult lakkrétegeket és az elváltozott színű átfestéseket is. A vászonhordozó megerősítése után új vakkeretre feszítették a képeket, végül védő lakkréteggel fedték be azokat, így a műalkotások ma már ismét eredeti pompájukban csodálhatók meg.

A helyreállítás során szintén megújult a terem kazettás mennyezete, a nyolcszög alakot mintázó ornamentális festés, a koszorúdíszes jellegű párkányzat csakúgy, mint a frízek a lunettamezők és a kovácsolt rácsok. A BGF felújította továbbá az elektromos hálózatot, a fűtési rendszert és a strukturált hálózatot is, továbbá új bútorzat került a terembe.

A Budapesti Gazdasági Egyetem:

Magyarország legnagyobb, mintegy 16 ezer hallgatót képező alkalmazott tudományok egyeteme a Budapesti Gazdasági Egyetem, amelynek története elődintézményei révén 1857-re, a Pesti Kereskedelmi Akadémia alapítására vezethető vissza.

Az intézmény jelenlegi formája Budapesti Gazdasági Főiskola néven 2000. január 1-jén jött létre, három elismert és sikeres felsőoktatási intézmény, a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola integrációjával. 2011-ben a Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézete önálló karrá alakult Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg (GKZ) néven.

A BGF a 2013 és 2016 közötti időszakra elnyerte az „alkalmazott tudományok főiskolája” minősítést, majd 2016. január 1-jével alkalmazott tudományok egyeteme rangot kapott.

A jogelőd intézményekben végzettek a hazai munkaerőpiac legelismertebb, legkeresettebb szakemberei, számosan közülük a magyar társadalom és gazdasági élet vezető személyiségei.

A Budapesti Gazdasági Egyetem küldetése, hogy az üzleti tudományokban, valamint a kapcsolódó tudományágak területén az alapképzés, a mesterképzés, a szakirányú továbbképzés, a felsőfokú (felsőoktatási) szakképzés, valamint az egyéb felnőttképzés terén az ország és a kelet-közép-európai térség egyik vezető gazdasági felsőoktatási intézménye legyen.

A Budapesti Gazdasági Egyetem 2010 májusában a Felsőoktatási Minőségi Díj elismerésben részesült a minőségfejlesztés terén elért kiemelkedő eredményeinek elismeréséül, 2012 márciusa óta pedig ISO 9001:2009 tanúsítással rendelkezik. Az intézmény 2011 júniusában tagságot kapott az Európai Egyetemek Szövetségében (EUA), amely Európa vezető felsőoktatási szervezete, míg 2012-ben a Nemzetközi Egyetemi Szövetséghez (IAU), az UNESCO felsőoktatási szervezetéhez csatlakozott.

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK

www.facebook.com/unibge


www.hirlabor.hu

A Hírlabor a Flow Public Relations, Magyarország egyik vezető pr-ügynökségének SMR-gyűjtő site-ja. Itt találhatók azok a közlemények, melyeket az ügynökség megbízói már nem hagyományos sajtóközleményként, hanem közösségi funkciókkal gazdagított információgyűjteményként küldenek ki a sajtó munkatársai számára, megkönnyítve ezzel munkájukat. További információkat a Flow Public Relations honlapján talál, az SMR felépítéséről pedig itt olvashat. Ön is...

Folytatás »

Elérhetőségeink

  • twitter
  • facebook
  • linkedin
  • youtube
  • flickr

Fotók » Flickr