rss
MGYOSZ: a befogadó munkaerőpiac nem szociális kérdés

MGYOSZ: a befogadó munkaerőpiac nem szociális kérdés

Az egyre idősödő európai népesség miatt kiemelt célja az Európai Uniónak, hogy a hátrányos helyzetben lévő csoportokat is be tudják vonni a munka világába. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a befogadó munkaerőpiac ügye szociális kérdés lenne. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által koordinált, négy ország – Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szlovénia – részvételével megvalósuló, „Szociális Partnerek a Befogadó Munkaerőpiacért” elnevezésű projekt keretében számos szakértő és döntéshozó részvételével tartottak konferenciát Budapesten. Az eseményen a munkavállalói és a munkaadói oldal képviselői mellett részt vett Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár is.

Kulcsinformációk

  • Az Európai Unióban 65% körül van a foglalkoztatás szintje , ami ugyan közel 10%-kal magasabb a magyarországi adatnál, ugyanakkor jelentősen elmarad az USA vagy Japán mögött.
  • Az európai gazdaságok hosszútávon is fenntartható növekedéshez elengedhetetlen, hogy olyan csoportok is könnyebben be tudjanak lépni a munkaerőpiacra, akik előtt jelenleg még komoly akadályok találhatóak.
  • A budapesti konferencián három kerekasztal-beszélgetésre került sor, melyeken többek között a befogadó munkaerőpiac legfontosabb előfeltételeiről, a munkaerőpiacon megjelenő területi egyenlőtlenségekről, illetve a KKV-szektor foglalkoztatási képességének javításáról esett szó.
  • Az MGYOSZ által koordinált, az Európai Bizottság által finanszírozott „Szociális Partnerek a Befogadó Munkaerőpiacokért” címet viselő projektben négy ország munkaadói szövetségei és szakszervezetei vesznek részt, melyek mindegyikében több, a témát feldolgozó rendezvényre kerül sor a következő 2 hónap során.

Eredeti sajtóközlemény

MGYOSZ: a befogadó munkaerőpiac nem szociális kérdés

Fénykép

Rolek Ferenc


Idézetek

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke:

„A befogadó munkaerőpiac kérdéskörét nem elsősorban szociális szempontból kell értelmezni. A vállalatoknak is érdeke, hogy minél inkább bővítsék a foglalkoztatási kereteiket, és hátrányosabb társadalmi csoportok tagjaira is potenciális munkavállalóként tekinthessenek. Európának, ezen belül hazánknak sem lesz más választása: bővíteni kell a foglalkoztatás jelenlegi szintjét, ehhez pedig elengedhetetlena hátrányosabb csoportok számára is lehetőséget teremteni arra, hogy a munkaerőpiacon a jelenleginél jobb esélyekkel induljanak. Magyarországon a legnagyobb probléma jelenleg a fiatal munkavállalókkal van, hiszen közel kétszeres munkanélküliségi rátát látunk ebben a csoportban a teljes népességhez viszonyítva. Ahhoz, hogy ezen változtassunk, át kell gondolnunk a teljes oktatási rendszerünket, és a piaci igényeknek megfelelő képzéseket, tudást kell biztosítanunk a fiataloknak.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke:

„A hátrányos helyzetű csoportokat nem lehet egyforma eszközökkel és hatékonysággal visszavezetni a munkaerőpiacra. Ráadásul átfedéseket is láthatunk ezeken a területeken. A fiatal munkavállalók ügye például sok esetben összefügg a megfelelő szaktudással nem rendelkezőkével, ezért is tartom ezt az egyik legkomolyabb hazai problémának. A megoldást a szakképzési rendszer átalakítása, hatékonnyá tétele jelentheti, emellett pedig a teljes közoktatási rendszernek olyan irányba kellene elmozdulnia, hogy az oktatási intézményekből kikerülő fiatalok piacképes, releváns, a munkaerőpiacon is egyből hasznosítható tudást szerezhessenek. A megváltozott munkaképességű csoport esetében jó irányba történtek lépések, az 5%-os szabályt például üdvözölték a munkavállalói szervezetek. Ugyanakkor ezen csoport esetében a munkaképesség szintjét,, nem pedig a rokkantság fokát kellene hangsúlyoznunk. Meg kell tehát nézni minden esetben, milyen szinten rehabilitálható az adott munkavállaló, a megmaradt munkaképességre kell fókuszálni, és ennek megfelelő munkahelyeket teremteni.

Kapcsolódó tartalmak

Az MGYOSZ honlapja

Céginformáció

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 1902-ben alakult. A versenyszféra több mint 60%-át képviseli mind a befektetett tőke, mind a forgalom és a munkavállalók számát tekintve. 6000 közép- és nagyvállalatot, 51 szakmai és 15 megyei-regionális szövetséget tömörít. Az MGYOSZ 2005 óta tagja az 1958-ban alakult BUSINESSEUROPE-nak.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége 1990-ben jött létre. Harmincnégy ágazati-szakmai szakszervezetet tömörít, amelyek több mint háromezer munkahelyi alapszervezete a közép- és nagyvállalatoknál szerveződött. A Magyarországon megkötött kollektív szerződések döntő részét a szövetséghez tartozó szakszervezetek kötötték és újítják meg évről évre. Az MSZOSZ tagja az ETUC-nak és az ITUC-nak is.

BUSINESSEUROPE Európa legbefolyásosabb munkaadói érdekképviseleti szervezeteként 35 ország 41 munkaadói szövetségeit tömöríti, és 25 multinacionális vállalat is közvetlen tagja. A csúcsszervezet által képviselt 20 millió kis-, közép- és nagyvállalat összesen 120 millió embernek ad munkát az Unióban.


www.hirlabor.hu

A Hírlabor a Flow Public Relations, Magyarország egyik vezető pr-ügynökségének SMR-gyűjtő site-ja. Itt találhatók azok a közlemények, melyeket az ügynökség megbízói már nem hagyományos sajtóközleményként, hanem közösségi funkciókkal gazdagított információgyűjteményként küldenek ki a sajtó munkatársai számára, megkönnyítve ezzel munkájukat. További információkat a Flow Public Relations honlapján talál, az SMR felépítéséről pedig itt olvashat. Ön is...

Folytatás »

Elérhetőségeink

  • twitter
  • facebook
  • linkedin
  • youtube
  • flickr

Fotók » Flickr