rss
Magyarország lehet az EU következő 7 éves költségvetésének egyik nagy vesztese

Magyarország lehet az EU következő 7 éves költségvetésének egyik nagy vesztese

Hátrányosan érintheti hazánkat, ha az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament elfogadja az Európai Bizottság által benyújtott, az EU 2014-2020 közötti időszakát meghatározó költségvetési tervezetét. A javaslat szerint csökkenne a magyarországi régiók támogatottsága és a hazánknak jutó agrártámogatás mértéke is kisebb lenne – jelentette ki dr. Hetényi Géza, a Külügyminisztérium főosztályvezetője az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Budapesti Gazdasági Főiskola EU Akadémia rendezvénysorozata keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen. Kérdés ugyanakkor, hogy a gazdasági válság hatására hajlandóak-e a tagországok, – köztük Magyarország – közvetlen érdekeik feladására a szükséges strukturális változtatások meglépése érdekében – emelte ki Szemlér Tamás, a Budapesti Gazdasági Főiskola tanszékvezetője a beszélgetés során.

Kulcsinformációk

  • Hátrányosan érintheti hazánkat,az Európai Unió 2014-2020 közötti időszakát meghatározó költségvetési tervezete.
  • A javaslat a közösségi támogatások összegét az egyes tagállamok GDP-jének 2,5%-ában maximalizálná, így a kevésbé tehetős tagállamok – közöttük Magyarország – jelenlegi helyzetükhöz képest rosszul járhatnak.
  • A tervezet módosítaná a régiók támogatását is, létrejönne egy úgynevezett átmeneti régiókategória is, melyek jelentős támogatást kapnának. Mivel hazánknak nincs olyan területe, mely ehhez az átmeneti kategóriához tartozna, így csökkenne a Magyarországra jutó támogatás mértéke.
  • Mivel minden ország szeretné optimalizálni a közös költségvetésbe történő befizetéseit, illetve abból való részesedését, nehézzé válik az érdemi elmozdulás a kiadások jelentős átcsoportosítása, esetleg új kiadási tételek megjelenése felé.
  • Kérdés ugyanakkor, hogy a gazdasági válság hatására hajlandóak-e a tagországok, – köztük Magyarország – közvetlen érdekeik feladására a szükséges strukturális változtatások meglépése érdekében.

Idézetek

Dr. Hetényi Géza, a Külügyminisztérium főosztályvezetője

„A jelenlegi költségvetés a régiókat fejlettségük szerint különbözteti meg. A kevésbé fejlett régiókba azok tartoznak, melyek egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított GDP-je nem éri el az EU átlagának 75 %-át. A hazai területek közül egyedül Közép-Magyarország (Pest megye és Budapest) tartozik a fejlett régiók közé, míg az ország többi régiója ilyen kevésbé fejlett terület. Az Európai Bizottság következő 7 éves költségvetési tervezete szerint létrejönne egy harmadik, úgynevezett átmeneti régiókategória is, melybe azon területek tartoznak, amelyek egy főre jutó GDP-je az EU átlag 75-90%-a közé esik. A 2014-2020 közötti időszak költségvetését meghatározó javaslat ezeket a régiókat jelentősen támogatná, emiatt a szegényebb régióknak kevesebb forrás jutna. Mivel hazánknak nincs olyan területe, mely ehhez az átmeneti kategóriához tartozna, így ez a javaslat hozzájárul ahhoz, hogy csökkenne a Magyarországra jutó támogatás mértéke.”

Dr. Szemlér Tamás, a Budapesti Gazdasági Főiskola tanszékvezetője, az ICEG European Center tudományos főmunkatársa

„A pénzügyi perspektíva körüli vitának várhatóan most is meghatározó eleme lesz az országok nettó pozíciója: minden ország – ha saját közvetlen érdekét tekintjük, teljesen logikusan – szeretné optimalizálni a közös költségvetésbe történő befizetéseinek, illetve a közös költségvetésből való részesedésének egyenlegét. Ez a szemlélet háttérbe szorítja a valódi integrációs célkitűzéseket, hiszen minden ország arra törekszik, hogy már megszerzett »jogait« a lehető legnagyobb mértékben megőrizze. Mivel a költségvetés méretének érezhető növelésére nincs esély, nagyon nehéz az érdemi elmozdulás a status quo-ról, ami a kiadások jelentős átcsoportosítását, esetleg új kiadási tételek megjelenését jelentené. Nagy kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági válság, illetve az eurózóna válsága rákényszeríti-e az EU tagországait a fenti szemlélet megváltoztatására.”

Eredeti sajtóközlemény

Magyarország lehet az EU következő 7 éves költségvetésének egyik nagy vesztese

Fotók

(a képekre duplán kattintva a fotók letölthetők)

Kapcsolódó tartalmak

A Budapesti Gazdasági Főiskola honlapja

A Külügyminisztérium honlapja

Az Európa Pont honlapja

Intézményi információk

Magyarország legnagyobb, mintegy 20 ezer hallgatót képező főiskolája, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) 2000. január elsejétől a három jogelőd intézmény – a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola – összevonásával alakult meg. A jogelőd intézményekben végzettek, illetve az elmúlt években BGF-es oklevelet szerzők a hazai munkaerőpiac legelismertebb, legkeresettebb szakemberei, számosan közülük a magyar társadalom és gazdaság vezető személyiségei.
Budapesti Gazdasági Főiskola küldetése az, hogy az üzleti tudományokban, valamint a kapcsolódó tudományágak területén az alapképzés, a mesterképzés, a szakirányú továbbképzés és egyéb felsőfokú szakképzés szintjén az ország és a kelet-közép-európai térség egyik vezető gazdasági felsőoktatási intézménye legyen.
A Budapesti Gazdasági Főiskola 2010 májusában a Felsőoktatási Minőségi Díj elismerésben részesült a minőségfejlesztés terén elért kiemelkedő eredményeinek elismeréséül, míg 2011 júniusában tagságot kapott az Európai Egyetemek Szövetségében (EUA), mely Európa vezető felsőoktatási szervezete.


www.hirlabor.hu

A Hírlabor a Flow Public Relations, Magyarország egyik vezető pr-ügynökségének SMR-gyűjtő site-ja. Itt találhatók azok a közlemények, melyeket az ügynökség megbízói már nem hagyományos sajtóközleményként, hanem közösségi funkciókkal gazdagított információgyűjteményként küldenek ki a sajtó munkatársai számára, megkönnyítve ezzel munkájukat. További információkat a Flow Public Relations honlapján talál, az SMR felépítéséről pedig itt olvashat. Ön is...

Folytatás »

Elérhetőségeink

  • twitter
  • facebook
  • linkedin
  • youtube
  • flickr

Fotók » Flickr