Csodaidők: A rajongóknak köszönhetően befejeződik a történet
Olvasói táborának támogatásával magánkiadásban jelent meg a Csodaidők tetralógia zárókötete, a Hazatérők 2010. június 5-én. Az ugyancsak a rajongók unszolására magánkiadó létrehozásával megjelent harmadik kötet ugyanis nem várt sikereket hozott. Talán az olvasók lelkesedése, a teljesen felépített új világ vagy a megalkotott nyelv miatt, de a Raana Raas név mögött megbúvó pálfai lelkész, teológus sorozatát egyes kritikusok Tolkien és Rowling regényeihez hasonlítják.
Kulcsinformációk
- A sorozat első két megjelent kötete -- Az ogfák vöröse 2006, Kiszakadtak 2008 -- után az akkori kiadó nem kötött szerződést a harmadik kötetre, mivel az első kötet eladási száma nem érte el a kiadó által előzetesen elvártakat.
- A rajongók unszolására a magánkiadásban megjelent harmadik kötet (Árulás 2009) nem várt sikereket hozott.
- A korábbi kiadó 2010 áprilisában mégis visszaadta az első két kötet kiadási jogait a szerzőnek, így lassan a teljes tetralógia magánkiadásba kerül.
- Olvasótáborának kitartása és vegyes összetétele -- akár korosztályt, akár érdeklődést tekintve -- annak is köszönhető, hogy a Csodaidők sokkal inkább családregény vagy társadalomrajz, mint sci-fi.
Az eredeti sajtóközlemény
Csodaidők: A rajongóknak köszönhetően befejeződik a történet
Videó
Fényképek
Idézetek
Uzseka Norbert, Ekultúra : „(…) épp az teszi értékessé, hogy tényleg van mondanivalója, tényleg adhat valamit az embernek, aki úgy érzi, nehéz időkben él, és nem tudja, mi lenne a jó út.” (kritika)
László Zoltán író: “A Csodaidők remek könyv, egy nagyon érett és empatikus szerző tolmácsolásában. (…) A konflikusok megmaradnak emberi léptékűnek, még akkor is, amikor a nagyhatalmi politika rátelepszik a főhősök életére. Nem válnak szuperhíróvá, hogy egyedül oldják meg a világméretű problémákat, indíttatásuk nagyon is a saját élettörténetükből ered (…).” (kritika)
Gombos Péter gyermekirodalom-kutató: „Görgey Etelka ezúttal inkább Frank Herbert és J. R. R. Tolkien hagyományait követve alkotott. Vagyis afféle „másodteremtőként” (…) egy komplett világot kitalált. (…) A jövőben játszódó történetnek ugyanis nemcsak a helyszíneit, a szereplőit írja le minden részletre ügyelve a szerző, de (…) nyelvet is alkotott, mellyel a niesiek kommunikálnak egymás között.” (kritika)
Kapcsolódó tartalmak
Információk
Görgey Etelka (35)
Műfordító, teológus, hebraista, református lelkész. Középiskolai tanulmányait Pécsett végezte egy magyar-olasz gimnáziumban, majd a Károli Gáspár Református Egyetemen teológiát, az ELTE-n pedig hebraisztikát hallgatott. Teológiából 2007-ben doktorált. Érdeklődik a nyelvészet és a nyelvtörténet iránt, három európai nyelven beszél, valamint több holt nyelv ismerője. Lelkész és festőművész férjével Pálfán élnek, két gyermekük van.










Elérhetőségeink