rss
Újabb fővárosi igen a budapesti olimpiára

Újabb fővárosi igen a budapesti olimpiára

2010. június 3-án a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag elfogadta a 2020-as budapesti olimpia „master plan”-jét, mely egy 2011-es fővárosi pályázat előkészítésének az alapdokumentuma lenne.

Kulcsinformáció

  • A június 3-i Fővárosi Közgyűlés egyetlen ellenszavazat nélkül fogadta el a budapesti olimpia döntés-előkészítő tanulmányát, az ún. „master plant”.
  • A tanulmány részeként aktualizálásra került a 2006-ban egyszer már frissített makrogazdasági és pénzügyi hatástanulmány, mely részletes költségelemzés mellett bemutatja a finanszírozási lehetőségeket.
  • A tanulmány szerint az olimpia teljes támogató infrastrukturális feltételrendszere és a sporthelyszínek biztosítása (2009-es áron) összesen 3.838 milliárd Ft-ot tesznek ki.
  • Az olimpia teljes költségvetéséből összesen 379 milliárd Ft-ra becsülhető a magánfinanszírozás mértéke, mely 10%-a a teljes kiadásoknak. 1114 milliárd Ft-nyi (30%) összeg az EU kohéziós és strukturális alapjaiból biztosítható, míg a költségvetés hozzájárulási igénye 2310 milliárd Ft (60%).

Az eredeti sajtóközlemény

Újabb fővárosi igen a budapesti olimpiára

Fényképek

Szalay-Berzeviczy Attila

Idézetek

Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke

  • „A pályázat előkészítésének a megkezdéséhez most már döntenie kell a kormánynak és a parlamentnek a BOM megbízásából elkészült és a Fővárosi Közgyűlés által ötpártilag elfogadott Olimpia Törvény tervezetéről. Ez még természetesen nem jelentené azt, hogy 2011-ben Budapest már biztosan megpályázza a 2020-as olimpiai játékokat. A törvény pusztán megfelelő kereteket és struktúrát biztosít az olimpiai pályázatról való döntés előkészítéséhez és meghozatalához azzal, hogy feláll egy „sui generis” részvénytársaság formájában a Budapest 2020 Pályázat Előkészítő Bizottság, melynek a tulajdonosa az állam és a főváros lesz.”

Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes

  • „A Fővárosi Közgyűlés tegnapi konszenzusos döntésével száz év után ismét kézzelfogható közelségbe került a budapesti olimpia. Az 1916-ben elnyert, de meg nem rendezett ötkarikás játékok után ugyanis Budapest 2020-ban végre ismét eséllyel pályázhat a házigazda szerepére. A magyar olimpia immár nem álom: a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott városépítési-kiviteli terv, azaz a Master Plan és a fejlesztések költséghaszon-elemzése világosan kimutatják, hogy a szükséges társadalmi-politikai összefogással elérhető közös célunk. Az elmúlt években a főváros a BOM-mal, az állammal és az érintett szervezetekkel megteremtette a pályázat alapvetéseit, a Master Plant elfogadó tegnapi döntéssel pedig szimbolikusan is átadtuk az „olimpiai stafétát” az új kormánynak és a leendő városvezetésnek.”

Nyúl Sándor, a BOM alelnöke

  • „Az olimpia megpályázására és megrendezésére kelet-közép-európai projektként kell tekinteni. Éppen ezért nem az a kérdés, hogy elég nagyok vagyunk-e a rendezéshez, és nem is az, hogy vajon Kelet-Közép-Európa várományosa-e a nyári játékoknak. Arra kell keresni a választ, hogy Kelet-Közép-Európának melyik városának van a legnagyobb esélye a győzelemre. A mi dolgunk pedig az, hogy egyértelműsítsük erre a kérdésre a választ. Magyarország lélekszámát tekintve ennek a térségnek Lengyelország, Románia és Ukrajna után Csehországgal együtt a negyedik-ötödik legnagyobb állama. Ha pedig a gazdasági és infrastrukturális fejlettséget, valamint a turisztikai attraktivitást is figyelembe vesszük, akkor egyértelműen kijelenthetjük: Budapest a régió egyik toronymagas favoritja lenne. Arról pedig már nem is beszélve, hogy, Kelet-Közép-Európa által megszerzett olimpiai aranyérmek harmadát Magyarország szállította. Többet, mint Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria együttesen.”

Kulcsár Krisztián, világbajnok és olimpiai ezüstérmes vívó

  • „Az eddigi rendező városok sem akkor pályázták meg az olimpia megrendezését, amikor úgy érezték, hogy készen állnak, hanem akkor, amikor úgy gondolták: itt az ideje belevágni egy átfogó nagy fejlesztésbe. A kérdés az, hogy tudunk-e abban hinni, hogy 30 évvel a rendszerváltozás után Magyarország fog ott tartani, ahol Spanyolország tartott 1992-ben, amikor Barcelonában otthont adott az ötkarikás játékoknak. Tudunk-e abban hinni, hogy egy évtized múltán leszünk olyan fejlettségi szinten, hogy akár egy olimpiának is a házigazdái legyünk. Tudunk-e abban hinni, hogy képesek vagyunk tartani a lépést azzal a Csehországgal, amely már megpályázta a 2016-os olimpiát, vagy azzal a Lengyelországgal, amely otthont ad a 2012-es futball Eb-nek. Márpedig jobb, ha hiszünk benne, mert, aki elviszi az első kelet-közép-európai olimpiát az biztos, hogy elszívja 50 évre a „levegőt” a régió többi városa elől.”

Kapcsolódó tartalmak

A BOM Egyesület honlapja

Budapest 2020 – BOM kiadvány

Céginformációk

A BOM Egyesület

A magyar gazdasági életben meghatározó szerepet játszó tizenöt vállalat, valamint sikeres cégvezetők, médiaszakemberek, elismert közéleti személyiségek és híres sportolók több mint százfős csoportja 2005. november 25-én létrehozta a BOM (Budapesti Olimpia Mozgalom) elnevezésű – hangsúlyosan politikamentes – közhasznú egyesületet, mely azóta egy mozgalom formájában dolgozik a budapesti olimpiáért.
A BOM azokat a tekintélyes erőket fogja össze, melyeknek, illetve akiknek meggyőződésük, hogy egy magyarországi rendezésű olimpia mind az ország, mind a főváros fejlődését, nemzetközi tekintélyét, az itt élő emberek életét is megváltoztatná. Az alapítók egyetértenek abban, hogy az olimpia megrendezése ösztönözné a befektetéseket és a beruházásokat, sok tízezer új munkahelyet teremtene, élénkítené a turizmust, fejlesztené az infrastruktúrát és soha nem látott módon egységbe kovácsolná a nemzetet – reményt, új lehetőségeket teremtve a jelen és a jövő magyar sportolóinak.
A BOM fő feladatául tűzte ki, hogy megismertesse a döntéshozókat és a közvéleményt egy budapesti rendezésű olimpia előnyeivel, hatásaival, kockázataival és minden olyan részletével, mely fontos egy felelős elhatározás meghozatalához. Az olimpia ügyét népszerűsítő kommunikációs gépezet működtetése mellett az egyesület arra is vállalkozott, hogy a PricewaterhouseCoopers által készített Olimpia 2012 című megvalósíthatósági tanulmányt saját forrásaiból aktualizáltatja 2020-ra, és finanszírozza a 2011-es pályázatot előkészítő Olimpia Törvény megírását, melynek sorsa a parlamenti pártok kezében van.


www.hirlabor.hu

A Hírlabor a Flow Public Relations, Magyarország egyik vezető pr-ügynökségének SMR-gyűjtő site-ja. Itt találhatók azok a közlemények, melyeket az ügynökség megbízói már nem hagyományos sajtóközleményként, hanem közösségi funkciókkal gazdagított információgyűjteményként küldenek ki a sajtó munkatársai számára, megkönnyítve ezzel munkájukat. További információkat a Flow Public Relations honlapján talál, az SMR felépítéséről pedig itt olvashat. Ön is...

Folytatás »

Elérhetőségeink

  • twitter
  • facebook
  • linkedin
  • youtube
  • flickr

Fotók » Flickr